6.rész

Furcsán nagy csend volt a házban, biztos nincs még itthon Robert...
- Susan, megjöttem.
- Ohh, sziaa-hallottam Susan hangját
- Hol vagy ?
- A nappaliban
Bementem a nappaliba és ott volt Susan és...Robert..
- Hát te? nem azt mondtad hogy nem érsz haza mire végzek?-néztem kérdően Robertre
- Hogy honnan nem érsz haza ?- fordult Susan Robert felé
- Hát nekem azt mondta hogy fotózása lesz...
- 10 perces fotózás ? - nevetett Susan- mert kb. annyi idő alatt itthon voltál..
- Meglepetés -tárta szét a kezeit Robert- nem volt fotózásom, de ahogy láttam nem is nagyon bántad..- mondta gúnyosan
- Tessék?
- Jóó,jóó mindegy...-legyintett
- Hagyjál békén...
Felszaladtam a szobámba...nagyon mérges voltam Robertre...oké hogy ő hülyeségnek szánta, de utálom mikor ilyen velem...feküdtem az ágyon..elővettem a zsebemből a telefonomat és felnéztem twitterre...nem sokáig bírtam nézni ...mert mindenhol csak Robert volt, és most nagyon nem volt kedvem őt látni..inkább lefeküdtem aludni.
- Amy...-jött be a szobámba a drága nagybátyám
- Hagyjál békén...alszok-húztam a fejemre a takarót
- Ne haragudj kérlek..
Felültem az ágyon, Robert oda ült mellém.
- Nem haragszom, csak utálom ha hazudnak nekem,és így viselkednek velem ha pedig olyan teszi akit szeretek..akkor még rosszabb.
- Sajnálom
Megöleltem Robertet,amire egy hatalmas sóhajtás volt a válasza.
- Nem jössz le kajálni? Susan ilyenkor már nem eszik én meg egyedül nem szeretek enni...
- Még jó hogy kérded, nagyon éhes vagyok-nevettem
- Akkor gyere
Megvártam hogy  Robert felálljon az ágyról, és ráugrottam a hátára, így mentünk le egészen a konyháig, mert amint megláttam a kaját leugrottam a hátáról.
- Na mit eszünk? - kérdeztem miközben felültem a pultra.
- Tükörtojás?
- Tökéletes, de te fogod megcsinálni ? - néztem rémülten
- Miért azt hiszed nem tudok tojást sütni?
- Hááát..öö...
- Na akkor figyelj
Ültem a pulton és figyeltem a mesterszakácsot
- Hmmm, csodálatos - nézett Robert az 'alkotására'
Leültünk az asztalhoz és elkezdtünk enni, nem sok idő kellett neki, meg is ettünk mindent.
- Köszönöm szépen, nagyon finom volt.
- Szívesen
- Elmosogassak vagy megoldod?
- Megoldom- kacsintott Robert
- Jól van ,akkor én felmegyek
- Rendicsek..

Aludni nem tudtam..csak forgolódtam az ágyban, felmentem facebookra,hátha fent van Gregg is, fent volt..sőt még egy szép hosszú üzenetet is kaptam tőlem,elkezdtünk beszélgetni, olyan hajnali 2 lehetett mikor elköszöntem Greggtől, és el is aludtam.

Reggel egy furcsa telefon beszélgetést hallottam és le is mentem hogy megkérdezzem mi történt...Robert ott ült a lépcsőn én pedig leültem mellé..
- Valami baj van ?
- El kell mondanom valamit-fordult felém Robert, és csak ekkor vettem észre hogy könnyes a szeme..- a szüleid autó balesetet szenvedtek..
-  Ugye nem lett semmi komoly bajuk?
- Mire kiértek a mentők már nem lehetett rajtuk segíteni...
Nem tudtam megszólalni,csak néztem Robertre, és nem akartam elhinni amit mond...oda jött hozzánk Susan, leült mellénk és Robert átölelt minket.
Csak ültünk a lépcsőn csendben,egy szót sem tudtunk szólni...