11.rész

Úgy érzem hatásos Robert ajándéka, már vagy két hete nem voltak rémálmaim. Eszembe jutott hogy Susan még múltkor [ mikor Gregget bemutattam neki] mondta hogy eljöhetne valamikor Gregg, szóval felhívtam.
- Halló ? - szólt bele a telefonba
- Szia Gregg, csak azt akartam kérdezni hogy nincs-e kedved átjönni ?
- Sziaa, okéé - nevetett - mikor menjek ?
- Három?
- Rendben, akkor majd találkozunk
- Oké, Szia.
- Szia.
Ez az,ez az, ez az..ugráltam.
- Susaaan - szaladtam le a lépcsőn
- Igen? - lépett elém
- Tudod mondtad a múltkor, hogy eljöhet Gregg, és felhívtam hogy nincs-e kedve eljönni ma három órakor és azt mondta hogy eljön - hadartam
- Rendben - mosolygott - Robertnek mondtad már?
- Nem még nem...- szomorodtam el  - szerinted megengedi ?
- Persze hogy megengedi - nevetett Susan
- Hol van ?
- Szerintem kint van az udvaron.
Kimentem a hátsó udvarra és ott volt Robert a medencénél, a napágyban feküdt és újságot olvasott.
- Robert - mentem oda hozzá
- Helló - nézett rám
- Öhhm, múltkor mikor Susannek bemutattam Gregget, Sue mondta hogy bármikor eljöhet Gregg.. és ma felhívtam hogy jöjjön el háromkor.
- Oké 
- Ez az - vigyorogtam
                                                        ***

Aren't you somethin' to admire, cause your shine is somethin' like a mirror  hallottam meg a csengőhangom.
- Szia
- Szia Amy, most indulok, nem soká ott leszek.
- Rendben, várlak
- Na sziaa
- Szia.
Gyorsan felrohantam a szobámba és felkaptam valami jó ruhát, aztán kimentem a bejárati ajtóhoz és leültem a lépcsőre...amíg vártam Gregget  videókat néztem a telefonomon, meg raktam fel instagramra pár képet.

Ahogy üldögéltem a lépcsőn egyszer csak egy motor hangjára lettem figyelmes, felnéztem és láttam hogy a motor pont a kapu előtt állt meg...Csak ültem és vártam hogy ki fog belépni a kapun..Gregg volt az.
- Szia - szaladtam felé - nem is mondtad hogy van motorod
- Szia, miért kellett volna ? - nevetett és megölelt
- Gyere menjünk be - fogtam meg a kezét
Mikor beértünk szóltam Susannek..
- Sue, itt van Gregg
- Ohh, sziaa drágám - ölelte meg a fiút
- Gyere körbevezetlek a házban - fordultam Gregg felé
- Oké - mosolygott

Miután megmutattam neki a házat belülről, kimentünk a hátsóudvarra, hogy megmutassam neki a medencét.
- Helló Gregg - jött felénk a nagybátyám
- Helló - fogott kezet Roberttel Gregg
Oda mentünk a medencéhez.
- Ugorj - mosolyogtam
Megfogtam a kezét és beugrottunk a vízbe..
- Mi nem vagyunk normálisak
- Van benne valami - vigyorogtam

Miután meguntuk az úszkálást kifeküdtünk napozni, hogy megszáradjon a ruhánk.

- Bemegyünk ? - kérdeztem
- Menjünk - mosolygott
- Tényleg a szobámat még nem is mutattam..
Felmentünk a szobámba én leültem az ágyra Gregg pedig a kanapéra.
- Nézünk valami filmet ?
- Nézhetünk
- A LOL  jó lesz ?
- Persze jó lesz
Elindítottam a filmet és oda ültem Gregg mellé a kanapéra..

                                                ***

Mikor már majdnem vége lett a filmnek..oda fordultam Gregghez.
- Valami baj van ? - nézett rám meglepődve
- Nincsen semmi, csak tudod..néha nem értem a kapcsolatunkat..néha úgy érzem hogy csak barátok vagyunk néha meg úgy hogy többek vagyunk mint barátok..
- Ohh értem...és mikor érzed jobban magad velem ?
- Barátként is, de szeretlek, és nem tudok csak a barátod lenni.
- Nem is vagy 'csak' a barátom - simította meg az arcomat - én a barátnőmként tekintek rád..remélem nem baj
- Nem baj, mert én is a barátomként tekintek rád - mosolyogtam
- Akkor...- vett mély levegőt - ez azt jelenti hogy járunk ?
- Azt - megöleltem
Egymás szemébe néztünk..
- Szeretlek - mondta komolyan Gregg
- Én is szeretlek
Mikor kimondtam ezt a mondatot, szorosan magához ölelt és megcsókolt.



Már este fél tíz körül lehetett.
- Na nekem most már mennem kéne
- Ne már..- kinéztem az ablakon és akkor láttam hogy szakad az eső - úgy látszik az ég is úgy akarja hogy maradj még - mutattam az ablak felé
- Hmm, hát akkor tényleg maradnom kell, remélem nem baj
- Engem nem zavar - adtam puszit a szájára - csak egy kicsit álmos vagyok
- Én is
- Mindjárt jövök csak elmegyek zuhanyozni meg átöltözni
- Itt is öltözhetsz
- Szeretnéd...
- Szeretném is - mosolygott
- Bolond vagy, na mindjárt jövök..érezd magad otthon
Elmentem zuhanyozni...mikor végeztem felkaptam a pizsimet utána visszamentem a szobába.
- Neked szedjek valami pizsit ?
- Nem kell köszi
- Öhh, az a helyzet hogy vagy lent a kanapén tudsz aludni mert az én kanapém kicsi és kényelmetlen, vagy mellettem.
- Melletted stipi stopi - ugrott rá az ágyamra
Oda másztam mellé és betakaróztam.
Gregg átkarolt és megpuszilt..hihetetlen érzés volt annak a karjaiban elaludni akit a világon a legjobban szeretek.

10.rész

Nagyon jól éreztem magam, Susannel, tényleg igazi csajos napot csináltunk.
Reggel hamar felkeltem hogy biztosan ébren legyek mikor Robert hazajön. Reggeliztünk, utána pedig kimentem az erkélyre, zenét hallgattam és neteztem, kb egy óra múlva egy ismerős kocsit láttam közeledni, leszaladtam a földszintre az ajtóhoz és közben kiabáltam.
- Susaaaaaaaan, itt van Robert!
Kinyitottam az ajtót és vártam hogy Robert kiszálljon a kocsiból..
- Robeeeert - rohantam felé
- Amy, sziaaa - tárta szét a karjait
Megöleltem és ő megpuszilta a fejemet.
- Hiányoztál már, túl nagy volt a csend..
- Te is hiányoztál, drága - nevetett -hát az édeskedves feleségem hol van ?
- Itt van - lépett ki az ajtón Susan, oda jött hozzánk és megölelte,megcsókolta Robertet, mire én megöleltem mind kettőjüket.
- Imádlak titeket
- Mi is téged törpilla - szólalt meg Robert
- Ezt inkább meg sem hallottam - kacsintottam
- Na nem megyünk be ? - kérdezte Susan
- Dee,dee
Bementünk, Robert kipakolta a cuccait.

- Nem rendelünk pizzát? - jött oda Robert - légysziiiii - nézett  bociszemekkel
- Egyet értek a főnökkel
- Jól van - adta meg magát Susan - milyet rendeljek ?
- Sonka,ananász,kukorica- vágtuk rá egyszerre
- Oké - mosolygott
Amíg Sue telefonált, addig beszélgettem Roberttel.
- Azóta nem volt rémálmod ugye ? - nézett rám aggódóan
- Nem, nyugi - mosolyogtam
- Okésoké,ne tudd meg mennyire megijedtem mikor láttam hogy éjszaka jött egy SMS-em és mikor láttam hogy tőled...azt hittem valami történt.
- Ne haragudj, nem akartalak megijeszteni..csak  úgy éreztem muszáj elmondanom.
- Dehogy haragszom, ne butáskodj, örülök hogy el mondod nekem a 'dolgaidat' -mosolygott
- Nem soká hozzák a pizzát - mondta Susan
- Nagyon szuper - fordultam Sue felé..
Mikor vissza fordultam Robert nem volt ott..mindegy, majd visszajön...és úgy is  lett.
- Ezt neked vettem - nyújtott oda nekem egy Avengers-ös fullcapet.
- Úristen köszönöm, ez nagyon tetszik

- Örülök hogy tetszik- vigyorgott - Sue neked pedig a világ legjobb ajándékát hoztam- előhúzott a zsebéből egy masnit és a fejére rakta - tessék.
- Ohhhw, köszönöm - mosolygott - ...és vissza lehet vinni ?
- Hehe..nem visszaválthatós..
- Nem baj- nevetett Susan, oda ment Roberthez és megölelte.
Imádom látni hogy boldogok együtt és hogy szeretik egymást.

Meghozták a pizzát, Robert egyből kiszaladt érte, megfogta, lefeküdt a kanapéra és elkezdte enni.
- Öhh, nekünk nem akarsz belőle adni? -kérdeztem
- Én kértem hogy rendeljünk
- Nem igaz, én is kértem szóval..- elvettem egy szeletet.
- Én pedig megrendeltem - vett el Susan is egy szeletet
Robert felült a kanapén mi pedig oda ültünk mellé.
- Na mi újság ? mit csináltatok amíg nem voltam itthon?
- Moziztunk,plázáztunk, jól éreztük magunkat - foglalta össze Susan
- Akkor nem unatkoztatok..
- Hát nem - kacsintottam Sue-ra
- Kértek még ? - emelte fel a pizzát Robert
- Ez kérdés?!!

Mikor már majdnem minden elaludtunk, szóltam hogy felmegyek a szobámba.
- Rendben kicsim, jó éjszakát - mosolygott Susan
- Jó éjszakát  törpilla, álmodj szépeket - kacsintott Robert
Felmentem a szobámba, felvettem a pizsamámat és akkor vettem észre hogy az ágyam felett lóg egy 'rémálom űző', biztos Robert vette ezt is. Lefeküdtem az ágyamra és még 1-2 órát beszélgettem Greggel, mindig olyan boldog leszek mikor vele beszélek, nagyon szeretem ezt a fiút, talán még soha nem volt olyan hogy ilyen hamar megszerettem valakit, és hogy ennyire. Mikor elköszöntem Greggtől, el is aludtam és jegyet váltottam az álmok világába...

9.rész

Az ébredés tiszta déjá vu volt...a napsugarak..kimentem a konyhába és Susan ugyan azt mondta amit anya mondott..
- Drágám- nézett rám mosolyogva Susan
Elég furcsán nézhettem mert egyből rákérdezett..
- Valami baj van ?
- Semmi..semmi..csak tudod..nagyon rosszat álmodtam az este- inkább elmeséltem ezt, nem akartam a másik dologgal fárasztani
- Ohh kicsim - ölelt át Susan
- Szeretlek
- Én is téged Amy, mi mindig itt leszünk neked..tudod- nyomott puszit az arcomra
-  Este mikor felkeltem..- néztem "You Know" arccal Susanre-  annyira megijedtem hogy írtam egy SMS-t Robertnek hogy jól van-e...miután megírta hogy nincs semmi baja, csak hiányzunk neki, és hogy holnap után jön haza..teljesen megnyugodtam és sikerült visszaaludnom.
- Jól van drágám - mosolygott
- Eszünk valamit ? - váltottam témát
- Mit szeretnél enni ?
- Háát öhm, palacsintát.
- Szuper, én is arra gondoltam - nevetett

Susan megcsinálta a palacsinta 'alapját' rám pedig a sütést bízta. Már vagy ötöt sütöttem amikor gondoltam egyet és kipróbáltam hogy megtudom-e úgy fordítani hogy feldobom...ÉS SIKERÜLT...el sem hittem...abban a pillanatban szuperhősnek éreztem magam..
Mikor mindet megcsináltuk, csoki szirupot öntöttünk rá és tejszínhabot nyomtunk a tetejére..hmmm. Szerintem mondanom sem kell hogy mind elfogyott.
- Na mit csináljunk az utolsó Robert  mentes napon ? - nevettem
- Pláza,pizza, csajos film - kacsintott Susan
- Tökéletes
Felmentem a fürdőszobába és megmosakodtam,megfésülködtem,fogat mostam..és bementem a szobámba hogy keressek valami jó göncöt..azt már eldöntöttem hogy a fullcap-et tuti hogy felveszem...csak álltam a szekrény előtt és néztem a ruháimat...5 perc után végre sikerült választani...egy fehér Rock&Peace  feliratos felsőt,szürke ülepes térdnadrágot és egy piros converse cipőt  vettem fel...fújtam magamra a kedvenc parfümömből és lementem Susanhez.
- Készen is vagy ? - mosolygott
- Igen, és te ?
- Én is , akkor menjünk.
Beszálltunk Susan kocsijába és indultunk is...mikor végre oda értünk..és mikor végre sikerült parkolóhelyet találni, bementünk a plázába, fel a mozgólépcsőn és elindultunk a butikok felé.
- Én szét nézek a H&M-ben, láttam a neten hogy nagyon jó cuccok vannak most ott - mondtam izgatottan
- Rendben, én addig nézelődök, majd csörgess meg ha végeztél
- Oké- megpusziltam és bementem az üzletbe

Mikor már vagy egy fél órája nézelődtem egy ismerős arcot fedeztem fel a bolt másik végében...Gregg volt az..oda mentem hozzá és mivel akkor pont háttal állt nekem hátulról megöleltem és adtam egy puszit az arcára. Szegény nagyon meglepődött de amikor meglátta hogy én vagyok felkapott és megpörgetett.
- Nagyon hiányoztál - szorított magához
- Te is nekem - néztem bele a gyönyörű barna szemeibe
-  Amy... - komorodott el- részvétem a szüleid miatt...
- Köszönöm Gregg - öleltem meg ismét
- Akkor most mi lesz veled? - nézett rám szomorúan
- A nagybátyámékhoz költözöm, és azt mondta Susan hogy majd beírat az itteni suliba
- Értem - mosolygott - öhhmm, egyedül jöttél ?
- Nem Susannel jöttem, Robert nincs itthon elkellett mennie valahova majd holnap jön haza
- Susan ? - kérdezte, és gondolkodott - jaaa, a nagybátyád...
- Felesége - vágtam közbe
- Igen - mosolygott
- Tényleg őt még nem is ismered , gyere bemutatlak neki - megfogtam a kezét és húztam magam után. Megcsörgettem Susant , felvette
- Na máris végeztél ?
- Igen, te hol vagy ?
- A KFC előtti padnál
- Okés akkor oda megyek.
Elindultunk Greggel a KFC felé már messziről kiszúrtam Susant, mikor oda értünk nagy vigyorral az arcomon néztem Susanra.
- Susan ő itt Gregg Hawelock, Gregg ő Susan Downey
- Ohh, szóval te vagy Gregg, örülök hogy végre megismertelek
- Én is nagyon örülök
- Na, eszünk valamit ? - kérdezte Susan
- Igen, de most a KFC-be menjünk, úgy is közelebb van - nevettem
- Gregg van kedved velünk jönni ? - mosolygott Susan
- Igen
Amíg Susan megrendelte az ennivalót addig mi elfoglaltuk az egyik üres asztalt.
- Örülök hogy találkoztunk, már nagyon hiányoztál - nézett rám kisfiús mosollyal Gregg
- Én is nagyon örülök, és te is nekem - néztem rá bociszemekkel
Megérkezett Susan és hozta a sok fincsi kaját.
- Wow - néztem elbűvölten a Twisteremre, amin Susan és Gregg elkezdtek nevetni - most mi van ? - nevettem én is
- Áh, semmi..- kacsintott Gregg

 Mikor megettünk mindent Susan felém fordult és kérdezte
- Mehetünk drágám ?
- Felőlem mehetünk - válaszoltam mosolyogva - Gregg majd valamikor nem jössz el hozzánk ? Ugye eljöhet ? - néztem Susanre
- Persze - mosolygott
- Akkor majd megbeszéljük
- Rendben
Megöleltem és Susannel elindultunk, beültünk a kocsiba és szinte gondoltam mit fog először mondani.
- Nagyon aranyos
- Tudom
- Most már értem Robert miért olyan furcsa mindig ha róla van szó - kacsintott
- Ezt hogy érted ?
- Hát, ő nagyon félt téged és gondolom látta hogy mennyire kedveled Gregget..
- Értem..

Lassan hazaértünk..
- Szerintem ne rendeljünk pizzát..én tele vagyok a KFC kajától - fogtam meg a hasam
- Én is mondani akartam
- Na akkor pizza kilőve, milyen filmet nézzünk ?
- hmm, az Amerikai hófehérke ?
- Jujj, az jó lesz
Leültünk a kanapéra és Susan elindította a filmet...

8.rész

Kezdem felfogni és elfogadni a történteket...Roberték  is örülnek hogy egyre jobban érzem magam .
Éppen a szobámban neteztem amikor hallottam hogy Robert kérdezte Susantól hogy  hol van a bőröndje. Lementem a földszintre és láttam hogy Susan segít pakolni Robertnek..
- Mész valahova ? - kérdeztem meglepődve
- El kell mennem pár napra, de ígérem sietek haza
- Értem..Susan te ugye nem mész sehova ?
- Nem, én itthon maradok veled - mosolygott 
Mikor Robert összepakolta a cuccait, kikísértük és elköszöntünk tőle..
- Na mit csináljunk ? -  kérdezte Susan mikor visszamentünk a házba
- Nem megyünk el a moziba ? - mosolyogtam
- Mehetünk
Elindultunk Susannel és a kocsiban gondolkoztunk hogy  melyik filmet nézzük.
- Uhh tudom, nézzük meg a Gru 2-t
- Megegyeztünk
Beültünk a filmre és vártuk hogy kezdődjön.
- Nagyon remélem hogy lesz olyan jó mint az első rész - fordultam Susan felé
- Én is remélem
Elkezdődött a film és már az első pár másodpercet végig nevettem...
- Hát nem csalódtam - mondta Susan a film végén
- Én sem , nem megyünk be a McDonad's-ba vagy a KFC-be ?
- De, menjünk - mosolygott
Elmentünk a mekibe és pontosan ugyan oda ültünk ahol múltkor Greggel beszélgettem..
- Susan, ha vége a szünetnek..mi lesz ?
- Ezt hogy érted?
- Hát hogy, az iskola..
- Majd beíratunk az itteni iskolába, ne aggódj minden meg lesz.
- Rendben
-  Menjünk még valamerre vagy mehetünk haza ?
- Menjünk haza - kacsintottam
Egész úton beszélgettünk és nevettünk, nagyon szeretem Susant örülök hogy ő Robert felesége.
Mikor hazaértünk leültünk a kanapéra és néztük a TV-t ..Vasember, Bosszúállók, Sherlock Holmes...
- Nektek csak olyan csatornáitok vannak amin Robert filmjeit adják? - kérdeztem nevetve
- Nem...állítólag
Végre sikerült olyan csatornát találnunk ami mind  a kettőnknek tetszett.
- Van itthon popcorn ? - kérdeztem
- Szerintem van, nézd meg a sütő melletti szekrényben
Kimentem  a konyhába és....TALÁLTAM POPCORNT...vajasat és sajtosat, pont a két kedvencem, megfogtam a vajasat és beraktam a mikróba..vártam..vártam, imádom az illatát..hmm.
Kész lett a popcorn..kerestem egy tálat beleöntöttem, visszamentem a nappaliba és lehuppantam Susan mellé. 
- Látom sikerült találni
- Igen - mosolyogtam
Ettük a popcornt és valami idióta filmet néztünk, de nem is volt annyira rossz..
Olyan tizenegy körül lehetet amikor már majdnem elaludtunk..
- Nem alszol lent velem ? - kérdezte Susan
- Deeee - vigyorogtam
Bementünk  S&R  szobájába és én lefeküdtem Robert helyére és el is aludtam...rémülten,könnyes szemekkel keltem fel az éjszaka közepén...szörnyű rémálmom volt...Susan,Robert , és én is ott voltunk a szüleimmel a kocsiban..azon a napon..nevettünk, zenét hallgattunk, és egyszer csak a semmiből elénk került egy autó. Apa már nem tudta kikerülni mert nagyon közel volt...mikor felnéztem láttam hogy a szüleim és Susanék arca csupa vér...hallottam hogy jönnek a mentők..kiszedtek minket a kocsiból...pár perc múlva oda jött egy mentős ahhoz aki engem ápolt..és valamit oda súgott neki. A mentős aki éppen az arcomon lévő sebet fertőtlenítette rám nézett és így szólt :
- Sajnálom
- Hogy mi? kérem mondja hogy nem...
- De..- vágott közbe
Ekkor ébredtem fel...gyorsan megfogtam a telefonom és írtam egy SMS-t Robertnek " Jól vagy ? Ugye nincs semmi bajod ?"  Lehet hogy felébresztettem szegényt de nem bírtam ki, muszáj volt tudnom hogy jól van-e. Nem is kellett sokat várnom érkezett is a válasz " Jól vagyok, csak hiányoztok :c..valami történt ? vagy mi baj ? "  Mikor elolvastam hatalmas kő esett le a szívemről..de nem tudtam hogy elmeséljem-e neki hogy mit álmodtam vagy ne idegesítsem vele..
végül csak leírtam neki mi történt..."Nyugodj meg drága, holnapután megyek haza..vigyázzatok magatokra. Puszi."  Ettől az üzenettől sikerült megnyugodnom..leraktam a telefonomat és visszafeküdtem aludni.

7.rész

Már egy hét telt el de még mindig nem tudom felfogni a történteket..
Ma lesz a temetés,  olyan mintha egy részem a szüleimmel együtt meghalt volna...elővettem a fekete ruháimat és felvettem az egyiket.
-Drágám, lassan indulnunk kell- jött be a szobámba Susan
- Tudom, ez a ruha jó lesz ? - kérdeztem szinte már sírva
- Igen - mondta Susan miközben megölelt - ők örökké veled lesznek..
- Ahogy mi is - állt meg a szobám ajtajában Robert, majd oda jött hozzánk és megölelt minket.
- Na, indulhatunk ? - kérdezte
- Igen..
Kimentünk a szobámból,le a lépcsőn, kimentünk a házból és beszálltunk a kocsiba.
Robert most nem kapcsolta be a zenét..egy szót sem szóltunk egész úton. Megérkeztünk, már a temetés elején azt hittem rosszul leszek, mikor vége lett úgy égett a szemem a sok sírástól hogy alig láttam...Robertbe kapaszkodva vánszorogtam el az autóig..
- Kicsim nehogy rosszul legyél-fordult hátra Susan
- Nyugi- próbáltam mosolyogni de nem ment..
Mikor hazaértünk és kiszálltam a kocsiból, nagyon furcsa érzésem lett, hirtelen elsötétül előttem minden..
- Amy-hallottam Robert hangját távolról
Mikor kinyitottam a szemem a nappaliban feküdtem a kanapén, Robert mellettem guggolt és fogta a kezem Susan pedig egy vizes ruhát rakott a homlokomra.
- Mi történt? - kérdeztem fojtott hangon
- Elájultál - válaszolt Robert elég feldúltan

Soha nem láttam még ilyennek Robertet, de megtudom érteni hiszen én sem tudnék megnyugodni  ha őt , vagy Susant ilyen állapotban látnám..Mikor nagy nehezen elmentek aludni, bedugtam a fülhallgatót a fülembe gondoltam hallgatok zenét, hátha megnyugtat egy kicsit...nem volt jó ötlet..ilyen zenék indultak el :  Never Gonna Be Alone, You Are Not Alone, Heart On Fire és ami a legrosszabb volt a  Don't Walk Away...ez nem volt jó ötlet...csak még rosszabbul lettem..megpróbáltam aludni és csak olyan hajnali fél 4 körül sikerült álomba merülnöm. Az ébredés ugyan olyan volt mint tegnap , Robert ott guggolt mellettem. Mikor kinyitottam a szemem olyan megkönnyebbülést  láttam az arcán...

- Jó reggelt, ugye nem őrködtél itt egész este ?
- Neked is , nem, még nem rég jöttem ide.
- Akkor jó
- Mit kérsz reggelire drágám? - jött oda hozzám Susan
- Vajas, sajtos pirítóst
-Rendben - puszilta meg az arcomat
Sikerült felülnöm a kanapén, már nem fájt mindenem mint tegnap, bekapcsoltam a TV-t és pont az Alice Csodaországban volt..imádom azt a filmet, miközben néztem és ettem a reggelimet eszembe jutott milyen jó is volt találkozni Johnnyval, aztán eszembe jutott hogy milyen boldog voltam mikor megismertem Gregget. Miközben felidéztem ezeket az emlékeket mosolyogtam, és a szívem egyre gyorsabban vert. Mikor Robert látta hogy mosolygok sóhajtott és láttam rajta hogy egy kicsit megnyugodott.
- Köszönök mindent - fordultam felé - nagyon örülök hogy ilyen nagybátyám van, szeretlek.
- Én is szeretlek Amy - mosolygott - jobban érzed már magad ? - nézett rám reménykedve
- Igen - mosolyogtam - most már megnyugodhatsz

6.rész

Furcsán nagy csend volt a házban, biztos nincs még itthon Robert...
- Susan, megjöttem.
- Ohh, sziaa-hallottam Susan hangját
- Hol vagy ?
- A nappaliban
Bementem a nappaliba és ott volt Susan és...Robert..
- Hát te? nem azt mondtad hogy nem érsz haza mire végzek?-néztem kérdően Robertre
- Hogy honnan nem érsz haza ?- fordult Susan Robert felé
- Hát nekem azt mondta hogy fotózása lesz...
- 10 perces fotózás ? - nevetett Susan- mert kb. annyi idő alatt itthon voltál..
- Meglepetés -tárta szét a kezeit Robert- nem volt fotózásom, de ahogy láttam nem is nagyon bántad..- mondta gúnyosan
- Tessék?
- Jóó,jóó mindegy...-legyintett
- Hagyjál békén...
Felszaladtam a szobámba...nagyon mérges voltam Robertre...oké hogy ő hülyeségnek szánta, de utálom mikor ilyen velem...feküdtem az ágyon..elővettem a zsebemből a telefonomat és felnéztem twitterre...nem sokáig bírtam nézni ...mert mindenhol csak Robert volt, és most nagyon nem volt kedvem őt látni..inkább lefeküdtem aludni.
- Amy...-jött be a szobámba a drága nagybátyám
- Hagyjál békén...alszok-húztam a fejemre a takarót
- Ne haragudj kérlek..
Felültem az ágyon, Robert oda ült mellém.
- Nem haragszom, csak utálom ha hazudnak nekem,és így viselkednek velem ha pedig olyan teszi akit szeretek..akkor még rosszabb.
- Sajnálom
Megöleltem Robertet,amire egy hatalmas sóhajtás volt a válasza.
- Nem jössz le kajálni? Susan ilyenkor már nem eszik én meg egyedül nem szeretek enni...
- Még jó hogy kérded, nagyon éhes vagyok-nevettem
- Akkor gyere
Megvártam hogy  Robert felálljon az ágyról, és ráugrottam a hátára, így mentünk le egészen a konyháig, mert amint megláttam a kaját leugrottam a hátáról.
- Na mit eszünk? - kérdeztem miközben felültem a pultra.
- Tükörtojás?
- Tökéletes, de te fogod megcsinálni ? - néztem rémülten
- Miért azt hiszed nem tudok tojást sütni?
- Hááát..öö...
- Na akkor figyelj
Ültem a pulton és figyeltem a mesterszakácsot
- Hmmm, csodálatos - nézett Robert az 'alkotására'
Leültünk az asztalhoz és elkezdtünk enni, nem sok idő kellett neki, meg is ettünk mindent.
- Köszönöm szépen, nagyon finom volt.
- Szívesen
- Elmosogassak vagy megoldod?
- Megoldom- kacsintott Robert
- Jól van ,akkor én felmegyek
- Rendicsek..

Aludni nem tudtam..csak forgolódtam az ágyban, felmentem facebookra,hátha fent van Gregg is, fent volt..sőt még egy szép hosszú üzenetet is kaptam tőlem,elkezdtünk beszélgetni, olyan hajnali 2 lehetett mikor elköszöntem Greggtől, és el is aludtam.

Reggel egy furcsa telefon beszélgetést hallottam és le is mentem hogy megkérdezzem mi történt...Robert ott ült a lépcsőn én pedig leültem mellé..
- Valami baj van ?
- El kell mondanom valamit-fordult felém Robert, és csak ekkor vettem észre hogy könnyes a szeme..- a szüleid autó balesetet szenvedtek..
-  Ugye nem lett semmi komoly bajuk?
- Mire kiértek a mentők már nem lehetett rajtuk segíteni...
Nem tudtam megszólalni,csak néztem Robertre, és nem akartam elhinni amit mond...oda jött hozzánk Susan, leült mellénk és Robert átölelt minket.
Csak ültünk a lépcsőn csendben,egy szót sem tudtunk szólni...

5.rész

Hosszú szakadozott sípolás vert föl az álmomból, mikor már észbe kaptam megfogtam a telefonom és megnéztem hogy ki írt. [ akkor szokott sípolni ha valaki üzen facebookon vagy twitteren] Gregg volt az kérdezte hogy ma nem megyünk-e el moziba. Mielőtt visszaírtam volna lementem Robertékhez  megkérdezni hogy elmehetek-e. A lépcső felénél megálltam mert észrevettem hogy Roberten az a pulcsi van amit én vettem neki és eszembe jutott hogy Susannek elfelejtettem oda adni a pólót.Gyorsan visszaszaladtam a szobámba és előkerestem azt a zacskót amiben a Susannek szánt póló volt,megtaláltam,rohantam is lefelé,megálltam Robert mellett.
- Sziaaaa Jóreggelt!! Hol van Susan? -hadartam
- Hellóka,neked is, ott van a nappaliban.
-Köszi
Bementem a nappaliba és oda rohantam Susanhez.
-Susan, ezt neked vettem, remélem tetszik.-mosolyogtam
Elolvasta a feliratot a felsőn és elkezdett nevetni.
- Köszönöm ez nagyon tetszik, aranyos vagy.
Eközben már Robert is bejött a nappaliban és eszembe jutott hogy először miért is jöttem le.
- Ohh tényleg, elmehetek ma moziba ?
Robert egyből elkezdett nevetni, nem értem miért nevet mindig amikor Greggről van szó na de mindegy ez most perpillanat nem tudott érdekelni.
- Mehetek ? - kérdeztem még egyszer, mivel az első kérdésre nem érkezett válasz
- Persze-mondta Susan
- Á-á várj, csak egy feltétellel..-vágott közbe Robert
- Na és mi az a feltétel? - kérdeztem
- Hogy a Vasember 3-at  nézitek
- Na ne viccelj...-néztem rá
- Jóó,jóó..és elvigyelek?
- Megköszönném-mosolyogtam rá
- Akkor ezt megbeszéltük-kacsintott Robert
Visszamentem a szobámba és válaszoltam Greggnek hogy mehetek, megkérdeztem hogy mikor találkozzunk, végül a fél 4-ben egyeztünk meg. Gondoltam addig csinálok valamit, kimentem úszni a medencébe. Nem voltam sokáig egyedül...pár perc múlva annyit vettem észre hogy Robert rohan kifele az ajtón és beugrik a medencébe...
- Mr. Downey azt hittem maga komoly ember..
- Ezt ki mondta neked ? - nézett rám csodálkozva
- Jude Law...
- Ohhw, Judesie?! Ő soha nem mondana ilyet szóval ezt buktad
- Lélegzet visszatartó verseny ? -kérdeztem
- Ha veszíteni akarsz..rendben
- Haha nagyon vicces..
Mikor számoltam vissza és már pont ott tartottam hogy kettő...akkor szólt Susan hogy menjünk be ebédelni.
Kiszálltunk a medencéből, megtörölköztünk és bementünk...mikor végeztünk felmentem a szobámba készülődni. Elővettem azokat a cuccokat amiket múltkor vettem...egy csőgatya,torna cipő,USA zászlós trikó, és egy fullcap. Befújtam magam egy vattacukor illatú parfümmel,megfogtam a telefonomat és lementem Roberthez.
- Indulhatunk? -kérdeztem
- Persze, azta tök jó ez a sapka-megfogta a sapkámat és felvette.
- Wow, még lehet hogy neked adom...na mehetünk?
- Menjünk...Suziea nem soká jövök.
- Rendben
Elindultunk és Roberten még mindig az én sapkám volt.
- Na jó ezt most már kérem vissza-mondtam és levettem a fejéről a sapkámat- megvársz vagy majd hívjalak fel ha végeztem?
- Hát nekem most mennem kell, egy fotózásra és nem biztos hogy végzek addigra.
- Akkor hazasétáljak ?
- Legalább addig is tudsz beszélgetni Greggel , hát nem szuper?
- De, nagyon szuper.
Lassan megérkeztünk a mozihoz, elköszöntem Roberttől és kiszáltam a kocsiból. Elindultam az ajtó felé amikor gyors lépteket hallottam közeledni,hátranéztem és Gregg volt az, oda mentem hozzá és megöleltem.
- Na miújság ? Eldöntötted már hogy mit nézzünk ? Mert én ne tudtam választani-nevettem
- Nincsen semmi,örülök hogy megint látlak-mosolygott- én sem tudtam választani..nem baj majd bent eldöntjük.
-Okés
Bementünk a moziba Gregg megvette a jegyeket a .....VASEMBER 3-ra...
Vettünk nachost és colát aztán bementünk a 10-es terembe, beültünk a középső sorba és vártunk...mire elkezdődött a film majdnem az összes nachost megettem. Mindig olyan furcsa érzés Robert filmjeit nézni, olyankor mindig megfordul a fejemben hogy úristen ez az ember a nagybátyám, hihetetlenül szerencsés vagyok. Greggel nagyon jól éreztük magunkat,végig nevettük az egész filmet, a film vége felé mikor már nekem a nachosból csak a sajtszósz maradt meg neki meg a chips nyomkodta oda nekem a chipset hogy:
- Na egyél hát-nézett rám boci szemmekkel
- Jó, de te is egyél-parancsoltam rá
- Rendben főnök -nevetett
Vége lett a filmnek és felkapcsolódtak a fények, olyan érzés volt mint mikor még félkómában vagyok és valaki felkapcsolja a villanyt...szörnyű. Kivánszorogtunk a sorból és kimentünk a mozi elé.
- Robert nem jön érted?
- Nem, fotózáson van, sétálok.
- Hazakísérhetlek?
- Ha van kedved, akkor persze.
Sétáltunk hazafelé én meg gondoltam kapcsolok valami zenét a telefonomon, csak úgy véletlenszerűben elindult Justin Timberlaketől a Mirrors.
- Imádom ezt a zenét-vigyorgott Gregg
- Én is
- Hogy-hogy eddig nem láttalak még ?
- Hát, mert én nem itt lakom,csak nyárra jöttem el Robertékhez
-  Akkor csak a szünetben láthatlak ? - fordult felém szomorú arccal Gregg
- Én nem foglak elfelejteni, elhiheted

Sétáltunk, és lassan meg is érkeztünk a Downey rezidenciához.
- Jó volt ma látni téged
- Tényleg jó volt ma - mosolyogtam
- Megadod a telefonszámod?
- Persze - mosolyogtam- köszönöm a mai napot Gregg nagyon jól éreztem magam - megöleltem majd adtam egy puszit az arcára
- Na szia, jó éjt - adott puszit ő is

Elindultam az ajtó felé, de nem mentem be, néztem Gregget ahogy elsétál, addig álltam ott amíg olyan messze volt hogy már nem láttam...